A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ismerkedjünk a várossal. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ismerkedjünk a várossal. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 1., szerda

Szeptemberi zárás

 Az első hónap, hogy a vezetési naplómat tök szépen sikerült vezetnem ;)

Összes megtett km, kerekítve: 745

Mondanám, hogy mindennap vezettem, de nem. Volt egy hét betegállomány, ahol értelemszerűen nem vezettem, csak a hét vége felé, amikor már nem akartam megpusztulni a jó kis hasmenős vírusomtól. Senkinek se kívánom, nem volt kellemes, és az ember száz probiotikummal sem boldog, ha ilyenkor mennie kell valahova.

 Hosszú út az Visegrád volt, az azért valamelyest kompenzálta a munkába járás hiányát, amit a betegség okozott. Az október előre láthatóan sokkal több kilométert hoz majd mert Kozármisleny és Abaliget is tervben van, két külön hétvégén és csak oda-vissza úttal, tehát nem tervezünk ott aludni. Lehet nagyon elfáradok a végére, de hát gyakorolni kell a hosszabb utakat is.

 A hónapban vezettem nagy esőben, nem szerettem igazán. Annyiból volt jó, hogy láthatóan minél cudarabb az idő, annál valószínűbb, hogy mindenki más se akar száguldozni az utakon, így kevésbé veszélyes. 

 A hónapban jártam a városban erre-arra, amerre amúgy nem szokásom, és utáltam a piacra menni, mert tömeg volt, és araszolva centizve, hogy "ne húzd meg a kocsikat", annyira nem mókás a dolog, mint úgy amúgy.

A hónapban voltam Csirkékért is, vittem könyveket iskolába, Mezőfalvára. Úgyhogy igazándiból, az, hogy egy hétig nem vezettem máshol kompenzálva volt ;)

Jah és Visegrádon láttam nagyon aranyos kocsikat...és érezte a kicsi kocsim magát kicsit kicsinek a többi mellett ;D

Igen, tökre kicsi volt a többi kocsi mellett...




2025. szeptember 19., péntek

Ismeretlen utakon - A városon belül (2.)

 Azaz igazság, hogy az a típusú ember vagyok, aki nem feltétlen mászkál minden felé. Arra megyek, ahol dolgom van, de csak úgy hobbiból nem megyek el a város olyan pontjára, ahol még nem voltam. Viszont az a típusú ember is vagyok, akinek ha azt mondják, valahova menni kell, akkor örül, ha még ott nem volt és így mehet arra, felfedezni a dolgokat. De igen, magamtól nem megyek.

Mai utamat kicsit tervezni kellett, mert 4-5 helyre kellett menni, és nem feltétlen szoktunk a városban ennyire egymástól távol eső pontokat egy napra tenni, pláne egy órába kb. De most úgy hozta a dolog, hogy  kavarogni kellett, és ezért előző nap már megterveztem, hogy milyen sorrendbe haladjunk A-B-C-D-E pont között, hogy felesleges km-rt azért ne tegyünk. Így lett az alábbi sorrend.

Nem akartam ugyanis, hogy az útban sok legyen az oda-vissza-oda-vissza út megtétel. Végül amúgy a legegyszerűbb az elektromos hulladék leadása volt, odaértük, kipakoltuk, szerintem kb. 10 percet  voltunk ott, és megkaptuk a horribilis 1250 forintunkat. Amúgy a legjobb az, hogy két láda elektromos szemetet és egy rossz porszívót nem kell kerülhetnek tovább, tehát, ha semmit se kaptam volna érte, akkor is boldog lettem volna, hogy ennyi már legalább szakszerű feldolgozásra megy. Amúgy a Dunanett-nek is írtam, hogy beveszik-e. Mind a két emailcímükre. Mind a kettőn tök hamar válaszoltak, mondták, hogy persze. De az egyik emailcímen az ott dolgozó kolléga azért szerintem tök aranyosan felhívta a figyelmem arra, hogy, amúgy az E-Elektra fizet is érte, ha ez opció akkor vigyem nyugodtan oda. Megköszöntem nekik amúgy emailbe, mert tényleg gyorsak és aranyosak voltak.
 Innen mentünk a piacra. Khm...még egyszer, nem vagyok hajlandó nyugdíj-fizetés után, pénteki nap piacra menni. Egyszerűen nem lehet parkolni. Mentünk másfél kört a piac körül, majd megálltam a piac kapujába a roki hely mellett, de még a "forgalomtól elzárt" területtől balra, és benn maradtam a kocsiba, hátha itt se lehet állni, és ha útba vagyok, hát elmegyek. Eközben amúgy anyum elment húsboltba (innen volt a legközelebb). Míg ő boltban volt, én figyeltem a kocsikat, hátha lesz egy normális parkolóhely. Átállásra amúgy kb. abban az egyetlen esetben lett volna mód, ha pont a mögöttem lévő kocsi megy el, minden egyéb helyre rögtön lecsapott, aki arra járt. Eközben, amúgy padkára, félig a lezárt területre, félig a járdára állt egy BMV-s, de ő amúgy kb. 10 percet volt. Nem a legszabályosabb, de hát ez van. Aztán mellém álltak, telibe a forgalomtól elzárt területre, két fiatal lány. Akik fennhangon még ki is jelentették, hogy "Nem érdekel, má akkor is ide állok, pont leszarom, mi van oda festve"...hát oké...engem zavar, ha nem ott vagyok, ahol lehetek, de sokakat nem ;)
Innen Tesco, hogy a bennlévő kuponjainkat ellőjük, majd elvittünk egy cuccot a Barátosnőmnek (reméljük használni fog ;)), végül elmentem tankolni. Teli akartam, de végül nem lett teli, mert egyszer kattant és azt hittem, akkor már teli van...bár gyanúsan keveset fizettem (11e). És jöttünk is haza. Nagyjából 1-1,5 óra lehetett, mindent is elintézni.
A piacon kívül, a többi helyen nem volt gond a parkolásnál. Az elektronikai cuccnál volt az, hogy a wazze későn szólt, hogy "má itt vagy", úgyhogy a Ferrobetonhoz kanyarodtunk és onnan át, de itt se volt gond. Párszor gondolkodtam a kanyaroknál, hogy a többiek valóban messze voltak-e...vagy annyira nem :D De anyum közölte, hogy messze, háromszor betudok kanyarodni ha akarok még, mire ideérnének. ...
Tehát ismerkedem a város kevésbé felkapott részével. Érdekes volt, míg tanultam akkor talán 2-szer voltam erre kifelé, meg amikor mentünk Szecsőre mondta AniTiger, hogy menjünk arra, mert azt hitte, arra sose jártam :D

Balesetmentes közlekedést mindenkinek :)

2025. szeptember 5., péntek

Fél éve az utakon, tapasztalatok és hasonlók...

Helló Mindenki!

Aki még a jogsi megszerzés fázisában van, annak hajrá ;) menni fog, ne adjátok fel, menni fog. Arra gondoltam, hogy összeszedem az elmúlt fél év tapasztalatait, hátha valakinek segít. Vagy legalábbis nekem majd később jól fog jönni ;)

2025.03.05-én 9.30-kor megkezdtem a 4. vizsgámat. Addig levezettem 956 km-rt, és 64 órát. Az E-titán rendszer szerint 67-et, de 3 az, csak a „oktatókeresési” fázisom volt. A valós vezetés az 64 óra.

Az első három vizsgám, mind tanított dolgokat, az első azt, hogy ne kapkodjak, és az oktatómnak megtanította, hogy jobban bízzon bennem. A második megtanította, hogy ha eltévedek, képes vagyok bepánikolni(de így is a tábláknak megfelelően közlekedni), és stressz alatt nem megy a számolás…a harmadik vizsgám top mondata „Merre nézzünk, ha tolatunk?” ha 100-szor nem hallottam, akkor egyszer sem. Itt is üzenem a vizsgabiztosomnak, hogy megtanultam ;) A vizsgák közt vett (az 1 és a 4- között), nagyjából 10 óra megtanított arra, hogy nem szeretem a körforgókat, de a város, nagyjából abból áll. Elmentünk mindenhova ahol eltévedhetek, másik irányból, hogy „Ha eltévedsz, ne ess pánikba” és persze eljött az a pillanat, amikor én is és az oktató is tudta, hogy „végeztünk, most már menni fog a vizsga is”. Komolyan volt egy „aha” pillanat az utolsó órán, amikor átkattant a dolog, hogy „de tudok vezetni, tényleg”.

4 vizsgából 2-ön hangzott el, hogy „jól kezeli a kocsit, szépen vezet”, majd a 3.-on, hogy „csak önbizalmat valahonnan szerezzen”…4. vizsgára meglett azaz önbizalom, ami hozzásegített a sikerességhez.

2025.03.06-án 10.30-kor életemben először egyedül ültem a kocsimban, úgy hogy el is hagytam az udvart (tolatni, meg hasonlót addig is gyakoroltam az udvarban), és elmentem dolgozni. Lefulladtam az utca végén, de ezzel az egy lefulladással abszolváltam az utat. Próbáltam rájönni, merre járjak dolgozni, melyik a rövid, melyik a „kedvesebb”, és „tanulóbarátabb” út. Így a belvároson keresztül napi 16 körforgóval járkáltam dolgozni. Az első nap, első lefulladás után jött, hogy „ugrál a kocsi” – szarul váltasz, „lefullad” – többször, komolyan, első nap csodálom, hogy egyszer csak :D…

Ez itt a fennakadás..

Ekkor még „tél” volt, tehát sötétben jöttem haza mindig. 3 napos jogsival hóviharban jöhettem haza, sötétben. Nem élveztem túlzottan, de megnyugtatott, hogy más se és más se megy gyorsan. Kb. egy hetes jogsival fennakadtam a hidunkon, úgy kellett emelővel leszedni és kihúzni a szomszédnak. Már majdnem hívtunk autómentőt. Ugyanezen a héten hazajöttem helyzetjelzővel (sötétben), és nem értettem miért villognak meg dudálnak… amúgy láttam, nem sokat, de láttam – és megjegyezném, egy jelzés van a helyzetjelzőre a kocsin és a tompítottra, ha nem figyeli az ember, akkor nem észleli (igen-igen fényben igen), hogy csak helyzetjelző van bekapcsolva. Ugyanezen a héten parkoltam balf*szul, és zárt le a kormányzáram. Senkinek se kívánom azt a pánikot, amikor az se jut eszedbe, hogy amúgy interneten megnézd mi a teendő. Csak sötétben ülsz a kocsiba, nem tudod elfordítani a kulcsot és a kormány nem mozog, és te, mint az őrült csapkodod…és feloldott ;) És Még ugyanezen, úton, amikor eleve idegbe vagyok a kormányzáras fiaskója miatt, lefullad a körforgó előtt a kocsi, de úgy, hogy isten se indítja el. Kitoltak…és elindult végül….de őszinte leszek az első 2 hét után gondolkodtam rajta, hogy visszaadom a jogsim, mert kinyír és utál a kocsi (és fordítva). Aztán elmentem szervízbe, mert volt pár problémám (kormányzár fiaskó, fennakadás, meg kellett nézni mennyire sérült a kocsi alja – semennyire – motorhiba lámpa) és a szervízes ember konkrétan kinevetett, és közölte, hogy „mindenki ment haza már lámpa nélkül”, és nyugodjak meg lesz jobb. Nem nyugodtam annyira meg, de azért elfogadtam, hogy majd megszokjuk egymást a kocsival.

3 hetes jogsival levezettem egy 175 km-es távot, szerpentinnel, és Pécs belvárosával, kézifékes elindulással és hasonlókkal, egy lefulladással (az emelkedőn XD), majd pár nappal később haza is jöttünk, lefulladás és probléma nélkül, pedig viharos szél volt, és kicsi kocsi, ergó azért megérzem durván, ha fúj. Ezek után lett jobb a lefulladási rátám, szép lassan kikopott. Most már csak havi 1-2 van. Nem szűnt meg teljesen, de most már legalább tudom, hogy mikor és miért csinálja.

A motorhiba lámpával 4-szer voltam kb. szervízbe, végül egy másik helyen való tankolás után teljesen megszűnt a lámpa égése, azóta se jött vissza (lekopogom).

3 hónapos jogsival vettem le a T-betűt a kocsi hátuljáról, mert aki utál így is fog, aki nem az így se lesz tekintettel rám. Jó esetben ma már nem látszik annyira rajtam, hogy tanulok ;) Egyelőre a T még a kocsiban van, egyszer majd kiveszem, elfér, megnyugtat.

Nagyjából 1.000 km /  hónappal számoltam, most, hogy megnéztem a kilométerórát és azt, mennyivel vettem. Hol kevesebb, hol több. Minden nap vezetek (hét közben mindenképpen, hétvégén alkalmanként). Havonta próbálok beiktatni 1-1 nagyobb utat, hogy meglegyen a km. Munkába kocsival járok, most már másik útvonalon, mint kezdésnek. Néha kitérőkkel, ha viszek valakit haza ;)

Idő volt, míg a munkába járós útvonalon engedélyezett 70 km/ órát valóban elértem. Át nem tervezem lépni, néha emlékeztet a kocsi, hogy 72-vel mész… gyakorlom, hogy pont annyival menjek. Sorra előznek meg kocsik, de azaz igazság, jobban szeretem, ha előttem vannak, mint mögöttem. a 90 elérése ahol lehet még gyakorlás alatt van. De azért a 85 már simán kezelhető nálam, és mentem már 90-el többször is. Csak nehéz tudni mennyivel megyek. A kilométerórám kb. 6-8 km/h csal… Azóta okosítottuk a kocsit, de az egyik utasom kirúgta a vezetéket, úgyhogy jövő hétvégéig marad csak a kocsi km órája….

 Most már itthon tolatva állok be az udvarba, a könnyebb indulás miatt. És őszintén megvallom, könnyebbnek érzem a tolatva beállást (most pl. kamera nélkül), is. Annak ellenére, hogy a fejemben néha nem áll össze, a „ferde vagyok, merre tekerjem, ha arra akarok korrigálni” dolog. De pl. ma elsőre beálltam ;)

Fél év alatt sokat fejlődött azon tulajdonságom, hogy eldöntsem a körforgóba bemegyek, vagy megállok. De még mindig meg tudnak lepni. Mert ugye indexet nem használnak sokan…

Próbálom leküzdeni azt az érzést, hogy béna vagyok, és azt az érzést, hogy feltartok mindenkit. Ez akkor is rám szokott néha törni, amikor tényleg annyival megyek amennyivel lehet. Próbálok kedves és előzékeny sofőr lenni, és minden KRESZ szabályt betartani. De tény, néha sikerül záróvonalon előzni (bicajost vagy kaszáló cuccot). Továbbra is tanulok, minden vezetésből. Látom azt, hol vagyok béna, és próbálok fejlődni mindenben… amibe egyedül is megy. ;)

Jó vezetőnek tartanak, akik ültek mellettem, bízom abban, hogy pár hónap / év és én is elhiszem, hogy jól vezetek. Addig marad az, hogy bólogatok, hogy „jah” és elgondolkodom, hogy amúgy ezek az emberek kik mellett ültek, ha az jön mellettem, hogy „laza és biztonságos sofőr vagyok XD”

 Bárki azt hiszi, hogy a jogsival megtanult vezetni, nagyot téved. Borzalmasan nagy hiányok vannak. 30 órában se és 64-ben se lehet mindent megtanítani. Nekem is kimaradtak dolgok, pl. az egész rutinpálya, a szlalomozás, stb. aminek érzem a hiányát és pótolom majd szépen magamtól… ha úgy nem megy, akkor majd oktatóval.

Fél év, balesetmentesen. Ez idő alatt 2-szer dudáltak rám, elsőbbség adás tábla miatt. Először jogosan, másodszor kevésbé jogosan (mind a kettőben körbenéztem, csak kevésszer). Ez idő alatt erre-arra jártam az országban. Vittem utast, vittem gyerekeket magam mögött. Voltam ügyességi vezetős versenyen (egy hibaponttal, de lassan XD). Ismertem meg embereket a vezetésnek hála, lettek nagyratörő terveim. Mert bizony én jól akarom csinálni ;) Jó vezető akarok lenni. Igen, egyenesen akarok beparkolni (lehetőleg elsőre…), nem derogál, ha javítanom kell, mert belefér az időmbe. Szeretnék úgy vezetni, hogy engem ne szidjanak ;)

 Az oktatóm azt mondta, hogy amikor vezetünk legyünk előzékenyek és felesleges manőverekbe ne keveredjünk. Ezt a mai napig vallom. Én ráérek megvárni, hogy kitolassanak az útra. Én ráérek, tudok lassítani, hogy besoroljanak elém, amikor tudom, hogy gáz van az úton. Én megállok a stop táblánál (sokan nem, egyszer nem álltam meg, fú…úgy utáltam magam :D)

Én használom az indexet, egyszer nem tettem, akkor is utáltam magam, pedig amúgy közel távol senki se volt, de na! Elvek!

 Fél év alatt meg tanultam váltani, néha még rángat, akkor magamra szólok, hogy „lassabban emeld a lábad” :D….megtanultam ablakmosót feltölteni, kereket fújni, tankolni.

 Nagyjából kéthetente takarítom a kocsit, van, hogy sűrűbben (ha lekakilja a madár), amivel sokakat sokkoltam… pedig na… szeretem, ha rend van. Fél év alatt megszoktuk egymást a kocsival. Szeretem és hálás vagyok neki, hogy vigyáz rám, és az a legkevesebb, hogy cserébe én is vigyázok rá és tisztán tartom ;)

 

Friss jogsisok, hajrá. Csak vezetéssel javul a vezetésetek. Komolyan, gyakorlás nélkül nem fog. Utasaim közül, a barátnőm mondta, hogy az első hetekhez képest sokat fejlődtem. Amit ÉN amúgy nem észlelek, de örülök neki. (én mindig bénának tartom magam ;( :D)


2025. augusztus 31., vasárnap

Augusztusi zárás

 Gondoltam, hogy nekem meglegyen itt is, ezért lesz ilyen vezetős összegzés a hónap végén mindig (remélhetőleg, nem felejtem el :D)

A hónapban sokat voltam szabadságon, így sok napon egyáltalán nem vezettem. Viszont szabadság alatt tud az ember random helyekre is elmenni, ami azért megdobja a vezetett kilométereket.

Augusztus hónapban, hozzávetőleg 640 km-rt vezettem. Ami amúgy szerintem nem rossz, de azért lehetne ezen javítani. A városba vezetés az nagyjából 2 hét, ennyit dolgoztam. Persze vásárolni, vagy egyéb miatt mentem a városba más napokon is. Két nagyobb út volt a hónapban. Tápiószecső illetve Szigetszentmiklós. Egyéb helyekre nem mentem ami megyehatár elhagyást eredményezett volna. Egyszer voltunk Cecén a temetőbe, de távolabb nem mentünk.

4x mentem át a Pentele hídon ;) és nagyjából 4 x tankoltam. A kocsi amúgy jól fogyaszt, nem eszik sokat, de most sokat mászkáltam munkán kívül másfelé, vagy legalábbis messzebb a szokásosnál.

A hónapban voltam a kinti parkcenter DM boltjába is, így megtapasztaltam az ottani körülményeket. Kijelölt haladási irányt stb. Érdekes volt, szeretek új helyekre menni. Vittem haza kolléganőt oda ahol csak tanuló időm alatt voltam, egész nosztalgikus volt arra járni megint ;)

Egyszer fulladtam le beparkolás közbe az udvarra, másik lefulladásra nem emlékszem. Egyszer váltottam félre, és nem is esett jól (nekem se, a kocsinak se :D).

Mindenki kitér a hitéből, legalább 3x mostam le a kocsit, és legalább 2x porszívóztam ki (és megint úgy néz ki, mintha focicsapatot utaztatnék...de komolyan, nincs is senki hátul mégis koszos :D


+ ugye egy ügyességi verseny ;)
2.53 perccel és 1 hibavonallal ;)




2025. június 21., szombat

Ismeretlen utakon - Városon belül (1.)

 

Néha van az úgy, hogy ki kell szakadni a rutinból, és olyan utakon menni, amerre nem jártunk még. Ma a Pentelei Molnár János utcába mentünk. Igazándiból ez nem igazán része az oktatásnak, pedig komolyan megfontolandó. (mert emelkedő, mert nehéz, és mert lehet gyakoroltatni a kézifékes elindulást)

 Van az a pillanat, amikor tudod, hogy le fogsz fulladni az emelkedőn, és ha ez megtörténik, akkor vissza is csúszol azzal a laza mozdulattal. Na Dunaújvárosban a Pentelei Molnár János utca pont ezt tudja. Ha életedben először jársz itt, akkor még nem tudod, hogy kapcsolj vissza és nyomd a gázt. Én se tudtam. Le is fulladtam, mint a fene. Persze nem csúsztunk vissza ellenőrizetlenül, mert azzal a laza mozdulattal léptem a fékre, kapcsoltam rükvercbe és szép lassan visszacsorogtunk, míg az ismerősünk, akihez érkeztünk nézte, hogy mit csinálunk. Amúgy ide nem ebből az irányból is lehetett volna érkezni, az kevésbé szivatós :D. No de leértünk a domb....mondjuk, hogy az aljára, de volt még lejjebb, de az problémás lett volna, úgyhogy, kikapcsoltam a klímát, behúztam a kéziféket, mély levegőt vettem, majd egyes, kuplung emelés, gáz adagolás, kioldása a kéziféknek, és felzúgtunk szépen a dombra, a meredek dombra. Megjegyzem, tanuló időm alatt nem voltam ennyire meredek úton, pedig lehet mókás lett volna ;)

Mindegy is, feljutottunk, majd betolattunk a kis keskeny, ferde részre...ferdén. Ennyire telet, mint amit a képen láttok. Kicsit hátrébb, már mélyedés van, előrébb meg nincs egy kocsinyi szélességű hely, úgyhogy el kellett fogadnom, hogy nem vagyok az úttal párhuzamos rendesen és kicsit balfasznak tűnik a beállás, de ebből ennyit lehetett kihozni.

 Hazafelé is ismeretlen környéken jártunk egy ideig, utána a belváros, már ismerős volt. Az állomásra is bementünk, mert a mosdó, az kell, és hát így legalább megtudtam, hogy kedden, ahelyett, hogy eddig az állomásig jövök, mehetek Pusztaszabolcsig, ha Bp-re akarok jutni vonattal, mert Dunaújváros és Pusztaszabolcs között Július közepéig nem fognak járni. Úgyhogy kedden is ismeretlenebb utakra tévedek majd (egyedül), legalább felfedezek még egy kis szakaszt a környékből ;) Amúgy a piacon kezdtünk, ott zökkenőmentes volt most minden és az Aldinál is arányaiban jól sikerült parkolnom. A parkolásaim ma körülbelül így festettek:

Piac: balra előre * 2 javítással már egyenes

Pentelei Molnár János út, hát,...ez ilyen balfasz párhuzamos parkolás

Vasútállomás, balra előre, itt elsőre egyenes lett

Aldi: Balra előre.... ezt is sikerült nagyjából elsőre egyenesre, de azért igazítottam rajta, hogy tényleg egyenes legyen. Jaj ma nem is parkoltam tolatva :O, franc ^^

A Mentő elengedése opcionális, avagy hogy nem figyel a vezető

  Tudjátok, van az a pillanat, amikor a visszapillantóban meglátod a villódzó fényeket. Vagy az a pillanat, amikor az eltéveszthetetlen szir...