Bemutatom Aorit, avagy hogyan szokjunk meg egy másik kocsit

 Az az igazság, hogy nehéz szívvel, de megváltam első autómtól. Nehezíti az elengedés fázisát, hogy azóta is itt áll a szomszéd ház előtt, és ma amikor biciklivel elmentem előtte és megállt a szomszéd, konkrétan bekapcsolt a  zene  - ami azért érdekes, mert nem volt nálam a telefonom, amire rácsatlakozhatott volna -. Tehát még az elengedés fázisában vagyok, de remélem nagyon jó új gazdája lesz majd. Én nagyon szerettem, túlélte velem az első betanuló fázist, úgyhogy strapabíró kocsi ;)

Az átadás-átvétel, avagy a csere is eléggé roham léptékű volt...még a pirosommal mentem dolgozni, majd a nap közepén átcuccoltam a...szűrke? Metál színű kocsimba. Amibe rögtön beleborítottam fél liter vizet, úgyhogy megvolt a felszentelés is. (az eddig ajtóban tárolt üvegek nem zártak jól és a csomagtartóban elborultak ahogy átraktuk....hagyjuk XD)

Az első próbálkozás, hogy átálltam az egyik (napos), parkoló részről, az árnyékosba 6 percet vett igénybe...mert szoknom kellett, a váltót, és mert 3-ba valahogy mindig lefulladt...igen, egyesbe már nem...más az elosztás na. Az van, hogy Aori konkrétan 6 fokozatú, míg Reni (a piros) 5 fokozatú volt, és most máshol van a hátra és ebből adódóan az agyam nem fogta fel, hogy amúgy úgyanúgy kell 1-be rakni....jó van lányos zavaromban a kapkodásban ez sikerült, de 6 perc kellett a megvilágosodásra, utána már ment. Az nap még Aldiba is mentem, meg haza is jöttem...fogalmam sincs mennyivel.

 Az van, hogy a kilométerórák hazudnak....MIND, amivel dolgom volt. Egyrészt idő lesz, míg rájövök, hogy itt előttem van és analóg, míg ami eddig volt középen volt és digitális. Hiányzik a wazze (ezt hamarosan orvosoljuk). Fiatalabb a kocsi, sokkal okosabb, de ugye a középső panel miatt, ami megvolt már a régiben, ebben meg jelenleg nincs, mégis butább jelenleg. Úgyhogy most telefontartós módszerrel megy a kilométer meghatározás. Nagyjából 5-10 km/h hazudik amikor már nem 30-al mész, felette romlik a pontossági rátája...

Az elmúlt két és fél napban egyszer dudáltak rám, mert szerintem lassan mentem, de ugye akkor telót még nem raktam oda, tehát a műszerfal szerint 50-el mentem a városban....ma már tudom, hogy az kb 44-et jelent.... Már megtankoltam, voltam vele dolgozni, voltam erre-arra. Hétvégén a program, hogy lemosom, kitakarítom (feltehetően kiszedem belőle a kalaptartót, mert annak nincs értelme), és felkerül erre is az egyedi matrica. Ami Renin egy Totoro volt, az itt Kaonashi-s matrica lesz...jó hát akkor nem tudtam, hogy a fekte matrica nem fog nagyot ütni a sötét kocsin ....lehet majd szerzek másikat is...

Hogy másabb-e a kocsi...igen is, nem is. Szokom, hogy tök mást látok a vezető ülésbe mint eddig. Szerintem feljebb vagyok, kicsit nagyobb a kocsi. Parkolásnál fura, mert azt hiszem, hogy még nem vagyok a végénél, de már igen,...úgyhogy még szokom. De kényelmes vezetni, egyszer fulladtam le, amúgy elég kedvesen tűri, hogy az ember későn vált. De van hülyebiztos jelzése villog, hogy válts le vagy fel, tehát azért azt figyelem. 

Fura, hogy a parkolóba kinézve még a pirost keresi a tekintetem, de hamar rááll majd erre. Amúgy biztos magasabb, mert eddig a kocsim úgy eltűnt a többiek közt, ő meg azért kicsit jelentőségteljesebb :D Komolyabb...és tetszik a visszapillantón az index, szerintem az tökre menő dolog. És hát 6 évvel fiatalabb, mint a piros kocsim ^^ 

Tolató radarja már lett, úgyhogy már sípol, ha valamihez közelítek. Még eddig nem nagyon sípolt ^^. A csomagtartó is talán nagyobb, de a másiknak több rekesze volt, ahova eldughattam a tök felesleges dolgokat, amiket mindig magamnál kell tartani, itt még ki kell találni a rendszert újra. És, hogy miért Aori lett a neve? Nos a rendszám ereje és tök jó keleti hangzása van, így egyelőre nem gondolkodom azon, hogy átnevezzem. Amúgy aki hozta, megjegyezte, hogy milyen jó rendszámot kapott, majdnem Dori :P Mondom, jó mert nem szeretem, ha engem becéznek XD

Tehát ismerjük be, hogy csinos. Amúgy ilyen színű kocsin tanultam, úgyhogy ismerős szín, a piros után amúgy borzalmasan...komolynak hat, pedig én mint sofőr ugyanaz maradtam...csak a kocsi lett komolyabb. A matrica és a hátra ültetett két plüss majd azért feltehetően ront a komolyságán, és idomul hozzám ;)

Körbe ért a kárrendezés

 

Ugye, írtam Nagycsütörtökön, hogy belém jöttek, és nem tehettem róla semmit, és hát eléggé megviselt a dolog. Remélhetőleg nem lesz már hasonló élményem, úgyhogy ezt is megtapasztaltam, kipipáltam a kis "mi nem volt még" listámon ezt a tapasztalatot is. Sőt meg is jegyeztem, hogy legalább a Kék-sárga mind a két oldalát megtanultam kitölteni már. Sőt az E-kárbejelentőt is (végül ott lett elküldve a dolog).

A baleset után nagyjából másfél hét volt, hogy megérkezzen a kárszakértő. Közben volt egy Húsvét, az nem gyorsította a dolgokat az biztos. Majd rá 5 napra, jött 400.000 forint POSTÁN o.O, semmi üzenet, csak "tessék 400.000 forint". Őszinte leszek, ha valaki akar küldeni ilyen meglepiket szívesen adok hozzá elérhetőségeket ;D Tehát nem tudtuk mire, utólag persze rajta van az átvevős cuccon a rendszámom, úgyhogy na könnyű összetenni. Majd ugyanazon pénteken megjött a levél is, az Alfától, hogy "küldtünk pénzt" :D

A karosszériásnak jeleztük, pénz van, mondta oksi, akkor rendeli a dolgokat, szól, ha minden megvan. Aztán tegnap vihettem a kocsit leadni, AniTiger barátnőm meg befuvarozott a munkahelyemre utána. Leadtam a kocsit, és vártuk, hogy találnak-e valami gubancot vagy sem. Végül nem szóltak és anyumnak kellett rájuk szólni :D Hogy akkor mehetek-e érte vagy nem. Mondták, hogy jah kész van mehetek, várnak ma.

 Kértem, hogy a vonóhorog kerüljön fel a kocsira. Két dolog miatt. Egyrészt, hogy ellenőrizve legyen, hogy sérült-e az ütközésben az illesztés vagy sem. Másrészt meg, azt mondták a kár egy része elkerülhető/mérsékelhető lett volna, ha fenn van. Úgyhogy fenn van, csak azt parkolásnál számoljam rá azt a pár centit még ;)

 Kifizettem a srácokat, elbeszélgettünk, hogy láthatóan a piros kocsikat szeretem. Majdnem kaptam egy másik slusszkulcsot is (az egy piros Renault indított volna amúgy :P Belefértünk a keretbe éppen hogy. Nem tudom, hogy a 400.000 keretbe vagy a biztosító "még nem gazdasági totálkár" keretébe. A lényeg, nekem nem kellett érte fizetnem.

 Aztán szépen hazajöttem. Az elmúlt két napban, két férfi ült a kocsiban és állítgatott mindent át. Kétszer ugrott meg a kocsi XD, és kétszer gondoltam rá, hogy "mi a fenéért rakják ezek az emberek 1-be". Mert nem számítok erre, azért ugrik be, fullad le indításkor. Mert nekem úgy tanították, hogy megállsz, üres, kézifék csá. Nem hagyom sebességbe. Hallottam valamit, hogy az valamiért jó (ha valaki tudja ossza meg velem), de bennem rögzült, az üres és kézifék. Részben mert az udvarba amúgy is kézifék kell, mert különben a kertbe gurul a drága, másrészt az megnyugtat na. Úgyhogy kétszer kaptam két nap alatt szívszélütést, mert nem úgy volt a kocsi leállítva ahogy én leszoktam :P

Amúgy nagyon csini lett, nekem tetszik. Szoknom kell hogy erősen le kell csapni az ajtót, hogy rendesen zárjon :D. Egy hónapja nem használtam a csomagtartót, úgyhogy fura, hogy megint van.

Közben megnéztem egy másik yarist, ami 6 évvel fiatalabb, metál, hat sebességes. Őszinte leszek kétségeim vannak affelől, hogy le akarom-e cserélni. Az, hogy erősebb a motor, hogy 6 sebesség van és jobban "meg lehet húzatni" a kocsit, nálam pont a priorítási sor végén vannak. Nem érzem fontosnak, hogy száguldozni akarjak, mert nem vagyok az a típus.. A kora az egyik vonzó dolga, meg a visszapillantóba épített index tök menő, no meg a digitálisból analógba kerülő kilométeróra a hülyebiztos jelöléssel, hogy mikor kapcsolj fel-le sebességet. És itt ki is fogyott az, hogy miért jó. A színével nem vagyok barátságban, bár nincs különösebb igényem, hogy milyen legyen. Szeretem a piros kocsimat. 

 Megszoktam már a kilomtérerórát és megszoktam, hogy okosítva lett, és így már szinte modernebb, mint amire cserélődne. Persze azt is lehet okosítani, a kérdés az, hogy akarom-e. Úgyhogy még megfontolás alatt van. No meg jövőhét végén húzzák az OTP nyereménykocsikat is...tehát lehet egy hét múlva nyerek egy kocsit ;)

Tehát igazándiból ennyi. Mentem egy kört a fiatalabb yarissal, érdekes élmény volt, megszokom ha szükséges, de nem éreztem azt a "mindenképpen váltanék" dolgot. Ellenben a kis pirosomba megint töltetni kell a klímát XD mert itt a nyár és meg fogok sülni.

Áprilisban történt - és áprilisi zárás

 A levezetett kilométer 726, ebben benne van egy Nagyvenyim - Mezőfalva - Nagyvenyim és egy Nagyvenyim - Kozármisleny - Nagyvenyim is. Tehát ebben a hónapban egy kicsit több volt a vezetés, mint az elmúlt téli időszakokban.

 Itt a tavasz, úgyhogy előkerültek a munkagépek is, így néha nagyon lassan haladtam. Voltak trafik, amiket  láttunk. Például Kozármisleny felé rengeteget. 

Az áprilist ugye rögtön azzal kezdtem, hogy belém jöttek. Meglepően gyorsan megy amúgy eddig (lekopogom), a dolog. A kárbecslő, nagyjából másfél hét után érkezett meg, a pénz rá 5 napra, minden bejelentés nélkül postán. Reméljük beleférünk majd, de a karosszériás elméletileg jövőhéten majd jelentkezik, ha már megvannak a cuccok, és akkor pár napig kocsi nélkül leszek.

Kozármislenyről hazafelé készültek drága fotók. Tudni kell, hogy meg is jegyeztem, hogy "itt meg kellett volna állni", de későn kapcsoltam, és már satufék lett volna, ha abszolválni akarom a pirosnál a megállást. Mentségemre, ahogy a képek is mutatják...filmet is forgathattunk volna, olyan kevesen voltak (ez zavart meg, ha sokan vagyunk, akkor van kikre figyelnem a lámpán túl is :P). De nem mentem magam, tisztában vagyok vele, hogy meg kell állni, tudtuk, nem mondom, hogy jól esett a fizetés, és azt a 80.000 nem tudtam volna máshova rakni, de ezt elkönyvelem tanulópénznek. Viszont ritka szép képek készültek a kocsiról, ennyi pénzért már :D

Ezen túl, volt egy előzés még hazafelé. Gondban vagyok mindig, ha előznek, felelőtlenül. Adott, hogy figyelek rá, előzni akarnak, lassítok. Kérdést vett fel amúgy az is, hogy a 90-nél 90-el haladó kocsit Miért akarod egyáltalán megelőzni, de ezen túllendülök. De ha már előződ, akkor előzd rendesen. Én észlelem, hogy te előzni fogsz, tehát lassítok, hogy megkönnyítsem a dolgodat. Konstatálod, hogy mehetsz és elindulsz,...de nem túl gyorsan és közben van szembe forgalom. Nem szeretem az ilyen előzéseket, mert ki kell találnom, hogy Ő mire gondol, mert a mozgásából nehéz erre rájönni. Elém, vagy mögém akarja vagy rám húzni a kocsit. Én nem értem minek előzni. Ha az nem lassú jármű, vagy nem megy indokolatlanul lassan, akkor minek? A hónapban vágtak elém körforgónál, sztereotípia Audis kisebbség....jobb, ha előttem vannak. Előztek meg, mert szerintük lassan gyorsulok (aláírom), aztán fékeztek nagyot, mert rájöttek, hogy nem én voltam  a lassú ....

Dudáltak rám, mert nem mentem be a körforgóba. Ma meg azért mert bementem. Aláírom itt valóban rossz helyzetfelismerés volt, de semmi nem történt, dudáltunk, megálltunk, tovább mentünk. Ritka hála az égnek az ilyen. Ilyenkor tök sokat tanulok belőle. Legyek türelmesebb, jobban figyeljek a dolgokra. a 80.000 megerősítette, hogy ne menjek át a piroson...a városban lehet nem örülnek XD mert, most már akkor se merek, ha eltűnik a számláló és sárgára vált, francnak van felesleges 80.000 ilyen hülyeségekre.

 A hónapban volt még autómosás...ami a bogarak miatt már nem látszik, de mindegy. Fa alatt állok míg dolgozom, de megfontolandó nem oda állni, mert lekakálják a kocsit, meg mindenféle ragacsos trutyi potyog rá :/. Szokom a reggel még hideg, hazafelé meleg konstrukciót...igazi tavasz ;) Felfújtuk a kerekeket itthon, kompresszorral, egyrészt mert miután ugye az előző ilyen fiaskóm nem túl jól sült el (beletolattam valakibe), fenntartásokkal kezelem a benzinkutas kerék fújást. Plusz megnyugtatott anyum és a tesóm is, hogy amúgy erre van a kompresszor :D...úgyhogy most már nem lapossak a kerekeim.

Tankoltunk is a hónapban kétszer, és jártuk kicsit az országot. Fura volt, megint 70-nél gyorsabban menni :P Bocs, de a meló helyig a megengedett az 70 max ;)

Öröm boldogság, hogy nem vezetek már sötétben túlzottan, mert sokáig világos van. Üröm az örömben, hogy kiég a retinám mert vagy a felkelő nap égeti ki vagy a lemenő....minden műszaknak megvan a maga varázsa ;D

Jah tényleg, nem is meséltem, kb.  2 hónapja a 18 ft/km elszámolást 30 ft/km-re növelték...és megkérdezték, hogy "ez fedezi-e az utiköltségeimet" és pislogtam, hogy hát...nem, de igazándiból én vállaltam, hogy kocsival megyek, örülök, hogy elszámolják (megtehetnék, hogy nem, mert van busz is Nagyvenyim-Dunaújváros vonalon), nekem fontos, hogy gyakoroljam a vezetést, a plusz költség meg ki van gazdálkodva.

A héten elmentünk szemüveget csináltatni, kemény egy negyedet romlott a szemem. Elméletben 3 éves már a szemüvegem...azt hittem tavaly csináltattam....Ez most fényre sötétedős lesz, nem UV-s elméletben így a kocsiba is sötétedik. Nem mintha, nem lenne meg a varázsa, hogy kocsiba beülsz, szemüvegcsere, majd kiszállsz, bemész a munkahelyedre...és rájössz, hogy napszemüveg van rajtad, és mehetsz vissza (ezt tavaly kétszer játszottam el, idén eddig egyszer XD). Kiderült szárad a szemem, csepegtessek műkönnyet, úgyhogy még egy bármi amit meg kell szoknom ^^ De volt elsőre parkolóhelyünk ;) Az Offotért ajtajába szinte, nagyon boldog voltam :D (kicsi ott a parkoló, belváros, sosincs hely...)

Nem is tudom vezetés terén történt-e valami még a hónapban. Láttam nyulakat, elütött macskákat (:(), traktort, többet is, kis traktort is, meg ilyen roki cuccot amit nem hívok kocsinak...de úgy néz ki mint a kocsi, repeszt vagy 20-al :D, hoztam csibéket, vittem virágokat, hoztam kollégát haza. Ültem automata váltós kocsiba (kollégáé), ültek a kocsimba, hogy megnézzék ez a kocsifajta jó-e (kolléga). Ajánlottak egy 6 évvel fiatalabb Yarist, hogy lecserélhetném, csak kell hozzá még pénz. Még erősen gondolkodom, szeretem ezt a kocsit, főleg, ha majd újra lesz csomagtartóm XD. Megmutattam kollégának a non plusz ultra kocsimat, amit nyerni akarok, vagy rá pénzt ;) Komolyan ez a kettő kocsi mindig ott parkol. És mindig megnézem és pislogok rájuk. Színre, formára...mindenre. Úgyhogy legalább minden nap láthatom a kocsit, amit szeretnék. Amúgy inkább a Toyota, de rájöttem, hogy a Hyundai se annyira rossz...és hát ez a mélybordó árnyalat o.O

Amikor nem te vagy a hibás

 Ugye nagyjából 22 napja írtam, hogy mi van, ha az ember koccan. Úgy érzem azt akkor és ott jóval jobban kezeltem, mint a tegnapi dolgokat. Valahogy, akkor amikor az ember hibát követ el, akkor tudja, hogy ő a felelős, és akkor tudja mi a teendő. Ellenben amikor ő az áldozat, akkor nehezebben rakja helyre magában a dolgokat. Mert igazándiból nincs ráhatása az esetre, ő csak az elszenvedője. Jelenleg a biztosító kárbecslőjét várjuk majd. A kocsi amúgy üzemképes, csak csomagtartóm nincs és hát szegény...na.

 Amit az esetről tudni érdemes. Dolgozni indultam, kicsit hamarabb (anyum ki is fejtette, hogy eddig az évben kétszer mentem hamarabb, mint terveztem, és egyikből se jöttem ki jól, lehet inkább késsek). Mert lett volna elintézni valóm. Pénzt akartam kivenni, meg a kaparós 4.000 forintunkat felvenni, de hát egyikből se lett semmi.

 Venyimet elhagyva a város felé haladtam, aránylag sokan voltunk, nagyjából 3-4 kocsival előttem egy teherautóval. Tudtam, hogy nem fogunk gyorsan menni, mert ezen a távon amúgy is kevés az aki bevállal egy teherautó előzést, két okból, nagyrészt záróvonal van, ahol meg nem, ott erre nincs elég hely, hogy kényelmesen és biztonsággal letudd az előzést. Tehát tudtam, hogy nem fogunk gyorsan menni, de ez engem nem zavar (sose, elindulok időbe...ez a nyitja a dolognak). A két körforgó közt azt elkezdett lassulni a dolog, és valamit bénázott a teherautó, mert az előttem lévők is satufékkel álltak meg, és én is. Áldom magam, hogy én olyan típusú vezető vagyok, hogy nem szeretek közel lenni senkihez se. Értsd feltehetően a kellőnél nagyobb követési távolsággal követek embereket, és frusztrál, ha valaki a seggembe közlekedik.

 Tehát a sor megállt, és betippelem, hogy az én és az előttem lévő kocsi között nagyjából 10-30 cm lehetett mire meg tudtam állni. És fel is lélegeztem, hogy nem mentem bele és figyeltem, hogy akkor mi lesz, merre megyünk. Majd  egy csattanás és előre csúsztam az ülésbe az öv rántott vissza, lábam még a féken továbbra is. Azzal a laza 30-al jöttek belém, ami a körforgók közti maximális. Legalábbis a srác úgy tippelte, hogy 30-al. Egy álló kocsiba. Örülök, hogy addigra elmozdult előlem a kocsi, így nem nyomott neki, mert mint mondtam, már ott kevés hely volt. Tudni kell, hogy ez eleve lejtő, tehát lassabban állsz meg (ez volt nálam a nagyon kiszámolt dolog), akkor is, ha figyelsz. Ha nem figyelsz...akkor nem állsz meg időbe és ez történik. Nem tudom utána pontosan mi történt. Arra emlékszme, hogy egyesbe raktam a kocsit, bekapcsoltam a vészvillogót és be, majd kihajtottam a körforgóból, olyan távolságra, aminél gondoltam, hogy már nem leszünk útba, és leállítottam a kocsit, és köhögtem, és kapkodtam a levegőt. Emlékszem, hogy egy furgon megáll előttem, és gyors tempóba siet felém a sofőrje, hogy megnézze, jól vagyok-e. Emlékszem, hogy megkérdezte, hogy rendben vagyok-e, vagy hívjon mentőt. Mondtam, hogy jól vagyok, semmimet nem ütöttem be, csak meg kell nyugodnom. Emlékszem megkérdeztem, mi van a kocsival. Elment hátra és megnézte, és mondta, hogy hát elég szar, de üzemképes. Közbe beállt mögénk a srác aki belém jött és megkérdezte őt is, hogy jól van-e. Abba megegyeztünk, hogy mentő nem kell. A tanu (aki megkérdezte megvagyok-e), jelezte,hogy látta, hogy Én vagyok az ártatlan, látta, hogy a srác totál nem figyelt az útra, és ha kell tanuskodik is. Kérdezték, hogy van-e kék-sárga papír. Először a srácot, neki nem volt, én közöltem, hogy nekem van 3 is, ha kell (amúgy én csak poénból vettem ennyit...én nem akartam használni soha...). A tanú ráírta a telefonszámát, újra megkérdezte, hogy megvagyok, tuti ne hívjunk mentőt. Mondtam, hogy nem kell. Bár a kocsiból az idegtől és ijedtségtől úgy estem ki (remegett a lábam). A srác kitöltötte az ő oldalát, én az enyémet. Majd megkértem, hogy írja oda, hogy vállalja a felelősséget, mert amennyiben ezt nem írja oda, nekem nem fizet a biztosító, illetve ez esetben rendőrt viszont kénytelen leszek hívni. Odaírta, aláírta. Rajz nem készült (mert szarok vagyunk benne). Elment, visszaszálltam, elmentem az Aldiig, beparkoltam és írtam a munkahelyemnek, hogy sajnos nem vagyok alkalmas ma a munkára. amikor leokézták, hogy oké, nem gond, megoldják. Akkor volt egy 20 perc, míg a volánnál ülve sírtam, hogy aztán a feszültség valahogy távozzon. Nem mondom, hogy sikeresen, de azért jobb volt, néhányan bebámultak, hogy mi a fsz van, de hála az égnek senki nem jött oda megkérdezni, hogy mi a fsz van, mert lehet nem tudtam volna rá válaszolni. 

 Mély levegő, ittam vizet, majd elindultam haza. Itt újra sírtam egy sort, egy fél nyugtató és hatvan pisilés után, elmentünk  a karosszériáshoz. Megnézte, ők se tudják kinyitni a csomagtartót, mindent intéznek, amint meglesz a kárbejelentés és megjön a biztosítós kárszakértő akármije, de első blikkre 500.00-1.000.000,- de lehet a biztosító kihozza gazdasági totálkárra a dolgot, mert hát, a kocsi 18 éves... Elmondta akkor mik lehetnek az opciók (ne kérdezzétek, anyum remélem megjegyezte, mert nekem akkor még agyam ehhez nem volt - pisilni kellett...azt nagyon....az ideg). 

Hazajöttünk, megnéztük a kék-sárgát. Rájöttünk, hogy borzalmasan hiányos, így felvettem a kapcsolatot a fiatalemberrel, hogy hát újra kellene írni (van még nekem olyanom), mert így nem fogadják el. Vagy az nap, vagy ma jöjjön át, és megcsináljuk. A tesóm felvetette az E-kárbejelentőt, végül amúgy emelett döntöttünk (de töltöttünk ki papírt is), reméljük jól töltöttünk mindent ki, kiderül majd x napon belül. De ahányszor elmegyek a kocsi mellett elfog a sírhatnék, hogy szegényt hogy megnyomták. Érdekes mód az okozó kocsiban látszat sérülés kevés van. Én mondtam ugyan a srácnak, hogy szervízbe azért vigye el, mert az...hogy nem látszik, nem jelenti azt, hogy a 30-al belerongyolsz egy másik kocsiba, nem okoz a tiédbe kárt.

Most ott tartok, hogy szeretnék egy kocsit nyerni, vagy lottót....vagy mindkettőt. És most a két út amióta történt megtéve, arra lettem figyelmes, hogy hála az égnek nagyobb követésit tolnak mögöttem, amint olyan közel érnek, hogy meglátják a hátulját a kocsinak. 

Amúgy a karosszériás aranyos volt, mert ki kellett tőle tolatnom, és közben megfordulnom, mutatta, hogy menjek nyugodtan, még, még, majd kibukot belőle, hogy "csak bátran, a hátuljának már mindegy" :D na akkor szakadt ki belőlem, egy "gonosz vagy" megjegyzés, de talán az volt az a pont, hogy egy kicsit helyrébb rázódtam. 

 Nem tudom, miért viselt ez meg, azt leszarom, ha én vagyok a hibás...mert akkor tudom, hogy hülye voltam...de itt én mindent jól csináltam...és ez sem számít :(

AI-val leszedettem a rendszámot, amúgy úgy behajlott szegény rendszám....de a tolató kamera működik XD

Havi zárás - Március

 Helló Április, és viszlát Március!

Remélhetőleg most már sokkal szebb időnk lesz. Az óraátállítás egyetlen pozitív hozadéka az, hogy este, már nem sötétbe kell haza vezetnem. Amúgy ez nem elhanyagolható tény, kevésbé ég ki a retinám a mögöttem lévő emberek miatt. Ellenben megjelentek a traktorok, és egyéb földműves ketyerék is az utakon. Hát ez van, valamit valamiért ;)

 A hónap eseményei:

Egy éves lett a jogosítványom, ezt az egy évet baleset mentesen zártam. Koccintottunk is rá gyerekpezsgővel. Majd rá két napra életemben először koccantam össze valakivel. Az én hibámból. Elismertem maximálisan, és jó dolog volt tanulni belőle. Életembe először töltöttem ki papírt ez ügyben - rontottuk el - vettünk kék-sárgát (optimista vagyok, vettem rögtön 3-at, hátha elrontjuk megint XD). Kitöltöttük, elbúcsúztunk. Mázlim volt, mert végtelenül türelmes emberbe mentem bele. Amúgy nem vészesen, de ha már belemész valakibe az drága kocsi legyen... -.-"

A hónapban volt először, hogy úgy döntöttem, hogy a mögöttem lévő türelmetlen emberrel való interakciót kikerülendő, megyek egy kört a körforgóba, hogy elém kerüljön. Bélának (azt hiszem férfi volt), tegnap gurult el a gyógyszere. Szerintem már a 70-nél 70-et is nehezen bírta Venyim és a körforgók közt. Majd utána a körforgóknál a 30-nál 35-40-et (beismerem, hogy ott én is kicsit gyorsabban szoktam menni), és utána a 70/70-et megint nehezen...az itt következő körforgó előtt van a 60-as varázs tábla, amire le is lassítottam 60-ra, majd tovább lassítottam, mert nem 60-al szoktam bevenni körforgókat. Na ez volt az a pont, ahol elkezdett dudálni...akkor se fogok 60-al bemenni, ha dudálsz se...Úgyhogy mivel borítékolható volt, hogy ő előzgetni fog az Aldi előtt, úgy döntöttem, mind a kettőnket ettől megkímélem, mentem egy kört a körforgóban és mentem utána tovább. Amúgy is tartom, hogy az utána lévő 50-es táblánál már tényleg a haját tépte volna mögöttem XD

Más talán nem történt. Random kanyarodnak elém bátor emberek, és már majdnem eljutottam odáig, hogy dudálok, de inkább a csendesebb "nyádisszeretteparaszt" morgolódás maradt.

A hónapban tervezem, hogy a kocsi elmegy egy teljes átnézésre, mert jövő hónapba vezetéstechnikai tréningre tervezek menni, és jó lenne, ha előtte kapnék egy megerősítést, hogy a kocsi műszakilag rendben van, és rendetlenkedhetek vele a pályán majd XD

Kilométerbe a hónap: 538,4 km ;)

Áprilisba több lesz, mert tervezve van Kozármisleny biztosan, meg bármi is lehet ;)

Segítség az utakon, avagy ha ember navigál

 Én beismerem, hogy egy év után is egyszerűbb beállnom anyukám segítségével, tolatva az udvarba, mint egyedül. De azzal is tisztában vagyok, hogy feltehetően menne egyedül is, bár este azért olyan sok minden nem látszik a hídból.

 De ma volt először az, hogy mérlegelnem kellett, hogy valahol átfér-e a kocsi vagy sem. És igen-igen, a yaris kiskocsi, mindenhol elfér, de azért voltak kétségeim, hogy a képen látható helyzetben átfér. Én a másik oldalról jöttem, és eléggé belógott a teherautó. Annyi könnyebbsége a helyzetnek - mérlegelés közben - volt, hogy bár ott van egy villanyoszlop, ami pont nem a legideálisabb helyen van, de van ott egy híd / behajtó is egy házhoz, tehát nem is lehetetlen. Ennek ellenére, azért feltehetően az arcomra volt írva pár kérdőjel, ahogy gondolkodom, hogy elférünk-e vagy sem. Anyum már felajánlotta, hogy kimegy engem navigálni, mire kipattant a csávó a teherautóból, és megállt velem szembe és gyorsan felmérte az én méreteimet, a hely méretét végül elkezdett mutogatni. A mutogatás univerzális dolog, bár mindig aggódtam, hogy ha valaha valaki nekem mutogatva akarja megmutatni mit csináljak totál nem fogom érteni, de értettem ;) Oksi, egyszer a sógornőm is navigált és az is tök érthető volt. 

 A lényeg, hogy sikerült átjönnünk azon a részen, és vissza amúgy se arra terveztünk menni, úgyhogy nem kellett a másik oldalról is kipróbálni. Amúgy az esetek 90%-ban ezen az úton nem járok kocsival. Ennek két oka van, ide célirányosan jövök csak (jelenleg virágföldért, mert az úgy nem fér el a bicajon XD), másrészt akkora kátyúk vannak, hogy a fél kocsi eltűnik benne, úgyhogy ide tényleg, csak ha muszáj. Na ezért nem számítottam a nagy sparos kamionra o.O. 

Végül, a foxpostos csomagért inkább bicajjal visszamentem, mert épp az automata környékén is 5 kocsi állt 4 irányba, és nem akartam megállni plusz egy főnek oda. Érdekesség: nagyjából 5 perccel később, amikor bicajjal visszaértem, már egy rohadt kocsi se volt az automata környékén :D

 Viszont sikerrel zártuk a küldetés, lett föld, a helyére is került, vettünk labdát (mert kidurrant az előző), úgyhogy mindent megvettünk amit akartunk, és már a helyén is van. A sparos kamion meg még mindig ott volt, gondolom árut hozott. Azért elgondolkodtam azon, hogy azért oda betolatni se volt egy maximális élvezet a sofőrnek. Lenyűgöz amúgy, hogy ekkora batárokat, milyen precízen tudnak vezetni emberek. Nem, nem...nem vonz annyira, hogy meg akarjam tanulni, nekem jó a kiskocsi is.

 A mai naphoz amúgy még: van a város felé két körforgó, a körforgók közt 30-as tábla, amit az esetek 90%-ban csak és kizárólag akkor tart be az ember, amikor 1. rendőr autó megy előtte 2. Ha tanulóvezető. Emlékszem tanulás alatt is jártunk erre (mert megkértem az oktatóm, hogy menjünk haza, hogy egyszer az életben ellenőrzött keretek között járjam be a munka-otthon útvonalat - feltehetően ezért sose volt félelmem, első pillanattól simán mentem dolgozni), és akkor rám szólt, hogy 30-as tábla, és emlékszem kifejtettem, hogy "30-al visszagurulunk" :D és szembe röhögött, hogy higgyem el, hogy nem. Ennek ellenére nagyon ritkán megyek ott 30-al, valahogy a 35-40 biztonságosabbnak tűnik, bár lehet rászokok a 30-ra. Mégpedig, mert nem akarom feltartani a többieket. Ilyen megfelelési kényszerem van ismeretlen emberekkel szemben (remélhetőleg kinövöm), ma is mentem 35-el...mire Béla (ki tudja, hogy hívják), a nagy kocsijával mit sem törődve, hogy záróvonal van, meg nem látsz semmit, előzget. Őszinte leszek, lehúzódtam a "leálló" részre és ott haladtam tovább, mert mondom, ez így rájön, hogy szemből jönnek nekem húzza a kormányt.... Tehát nem értem az embereket 30-al és 40-el is egy egy perces szakaszról beszélünk... Hogy a lócitromos limonádéba nem lehet ezt kibírni? Utána mehet, menjen a hatosra, akkor nem kell mögöttem "tötyörögni" :P

Múltkor meg hazafelé este égette ki a mögöttem lévő a retinám, mert láthatóan meg akart előzni, de jöttek szembe, én meg 70-es táblánál 70-el mentem....amúgy keményen a faluhatárig bírta, az 50-nél 50 már fájt neki, és megelőzött :D Bocs mindenkitől, de én olyan kis szabálykövető vagyok.

Egy kis cukiság ;)

 

A kép csak illusztráció

Már egy éve, hogy kocsival járok, kivéve persze a telet, amikor pár hétig buszoztam. Viszont én nagyjából általános iskola felső tagozata óta jártam busszal Nagyvenyim-Dunaújváros között, tehát azért a legtöbb sofőrt ismertem. Ha nem is névről, de arcról biztosan. Volt akiket kedveltem, mert biztonságosan vezetnek, és volt, aki egyrészt a jegyekkel folyton mahinált, másrészt nem igazán tartotta a sebesség határokat be, néha száguldozott. Amit ismerjük be kocsival se annyira menő, de amikor buszt vezetsz és mögötted még vannak 30-40-en akkor talán nem kellene állatkodni. Lényegtelen is, tehát a legtöbb sofőrt ismerem. 

Tegnap, amikor megérkeztünk Budapestről az állomásnál éppen akkor mentek el a buszok. Kocsival voltunk, úgyhogy pont nem figyeltem, csak arra lettem figyelmes, hogy a nagyvenyimi busz konkrétan előttem megáll és rám mosolyog a sofőr jelezve, hogy "megyünk-e vele, vagy sem", megráztam a fejem, mosolygott és ment tovább. De én olyan boldog voltam. A gesztus, hogy megállt volna, bár ott már nincs megállója (ott már helyi járatos megálló van), és felvett volna minket, ez tök aranyos ;) Úgyhogy tegnap mosolyogva vezettem haza, mert bár nem sok ez, de jól esik az embernek :)