2026. április 3., péntek

Amikor nem te vagy a hibás

 Ugye nagyjából 22 napja írtam, hogy mi van, ha az ember koccan. Úgy érzem azt akkor és ott jóval jobban kezeltem, mint a tegnapi dolgokat. Valahogy, akkor amikor az ember hibát követ el, akkor tudja, hogy ő a felelős, és akkor tudja mi a teendő. Ellenben amikor ő az áldozat, akkor nehezebben rakja helyre magában a dolgokat. Mert igazándiból nincs ráhatása az esetre, ő csak az elszenvedője. Jelenleg a biztosító kárbecslőjét várjuk majd. A kocsi amúgy üzemképes, csak csomagtartóm nincs és hát szegény...na.

 Amit az esetről tudni érdemes. Dolgozni indultam, kicsit hamarabb (anyum ki is fejtette, hogy eddig az évben kétszer mentem hamarabb, mint terveztem, és egyikből se jöttem ki jól, lehet inkább késsek). Mert lett volna elintézni valóm. Pénzt akartam kivenni, meg a kaparós 4.000 forintunkat felvenni, de hát egyikből se lett semmi.

 Venyimet elhagyva a város felé haladtam, aránylag sokan voltunk, nagyjából 3-4 kocsival előttem egy teherautóval. Tudtam, hogy nem fogunk gyorsan menni, mert ezen a távon amúgy is kevés az aki bevállal egy teherautó előzést, két okból, nagyrészt záróvonal van, ahol meg nem, ott erre nincs elég hely, hogy kényelmesen és biztonsággal letudd az előzést. Tehát tudtam, hogy nem fogunk gyorsan menni, de ez engem nem zavar (sose, elindulok időbe...ez a nyitja a dolognak). A két körforgó közt azt elkezdett lassulni a dolog, és valamit bénázott a teherautó, mert az előttem lévők is satufékkel álltak meg, és én is. Áldom magam, hogy én olyan típusú vezető vagyok, hogy nem szeretek közel lenni senkihez se. Értsd feltehetően a kellőnél nagyobb követési távolsággal követek embereket, és frusztrál, ha valaki a seggembe közlekedik.

 Tehát a sor megállt, és betippelem, hogy az én és az előttem lévő kocsi között nagyjából 10-30 cm lehetett mire meg tudtam állni. És fel is lélegeztem, hogy nem mentem bele és figyeltem, hogy akkor mi lesz, merre megyünk. Majd  egy csattanás és előre csúsztam az ülésbe az öv rántott vissza, lábam még a féken továbbra is. Azzal a laza 30-al jöttek belém, ami a körforgók közti maximális. Legalábbis a srác úgy tippelte, hogy 30-al. Egy álló kocsiba. Örülök, hogy addigra elmozdult előlem a kocsi, így nem nyomott neki, mert mint mondtam, már ott kevés hely volt. Tudni kell, hogy ez eleve lejtő, tehát lassabban állsz meg (ez volt nálam a nagyon kiszámolt dolog), akkor is, ha figyelsz. Ha nem figyelsz...akkor nem állsz meg időbe és ez történik. Nem tudom utána pontosan mi történt. Arra emlékszme, hogy egyesbe raktam a kocsit, bekapcsoltam a vészvillogót és be, majd kihajtottam a körforgóból, olyan távolságra, aminél gondoltam, hogy már nem leszünk útba, és leállítottam a kocsit, és köhögtem, és kapkodtam a levegőt. Emlékszem, hogy egy furgon megáll előttem, és gyors tempóba siet felém a sofőrje, hogy megnézze, jól vagyok-e. Emlékszem, hogy megkérdezte, hogy rendben vagyok-e, vagy hívjon mentőt. Mondtam, hogy jól vagyok, semmimet nem ütöttem be, csak meg kell nyugodnom. Emlékszem megkérdeztem, mi van a kocsival. Elment hátra és megnézte, és mondta, hogy hát elég szar, de üzemképes. Közbe beállt mögénk a srác aki belém jött és megkérdezte őt is, hogy jól van-e. Abba megegyeztünk, hogy mentő nem kell. A tanu (aki megkérdezte megvagyok-e), jelezte,hogy látta, hogy Én vagyok az ártatlan, látta, hogy a srác totál nem figyelt az útra, és ha kell tanuskodik is. Kérdezték, hogy van-e kék-sárga papír. Először a srácot, neki nem volt, én közöltem, hogy nekem van 3 is, ha kell (amúgy én csak poénból vettem ennyit...én nem akartam használni soha...). A tanú ráírta a telefonszámát, újra megkérdezte, hogy megvagyok, tuti ne hívjunk mentőt. Mondtam, hogy nem kell. Bár a kocsiból az idegtől és ijedtségtől úgy estem ki (remegett a lábam). A srác kitöltötte az ő oldalát, én az enyémet. Majd megkértem, hogy írja oda, hogy vállalja a felelősséget, mert amennyiben ezt nem írja oda, nekem nem fizet a biztosító, illetve ez esetben rendőrt viszont kénytelen leszek hívni. Odaírta, aláírta. Rajz nem készült (mert szarok vagyunk benne). Elment, visszaszálltam, elmentem az Aldiig, beparkoltam és írtam a munkahelyemnek, hogy sajnos nem vagyok alkalmas ma a munkára. amikor leokézták, hogy oké, nem gond, megoldják. Akkor volt egy 20 perc, míg a volánnál ülve sírtam, hogy aztán a feszültség valahogy távozzon. Nem mondom, hogy sikeresen, de azért jobb volt, néhányan bebámultak, hogy mi a fsz van, de hála az égnek senki nem jött oda megkérdezni, hogy mi a fsz van, mert lehet nem tudtam volna rá válaszolni. 

 Mély levegő, ittam vizet, majd elindultam haza. Itt újra sírtam egy sort, egy fél nyugtató és hatvan pisilés után, elmentünk  a karosszériáshoz. Megnézte, ők se tudják kinyitni a csomagtartót, mindent intéznek, amint meglesz a kárbejelentés és megjön a biztosítós kárszakértő akármije, de első blikkre 500.00-1.000.000,- de lehet a biztosító kihozza gazdasági totálkárra a dolgot, mert hát, a kocsi 18 éves... Elmondta akkor mik lehetnek az opciók (ne kérdezzétek, anyum remélem megjegyezte, mert nekem akkor még agyam ehhez nem volt - pisilni kellett...azt nagyon....az ideg). 

Hazajöttünk, megnéztük a kék-sárgát. Rájöttünk, hogy borzalmasan hiányos, így felvettem a kapcsolatot a fiatalemberrel, hogy hát újra kellene írni (van még nekem olyanom), mert így nem fogadják el. Vagy az nap, vagy ma jöjjön át, és megcsináljuk. A tesóm felvetette az E-kárbejelentőt, végül amúgy emelett döntöttünk (de töltöttünk ki papírt is), reméljük jól töltöttünk mindent ki, kiderül majd x napon belül. De ahányszor elmegyek a kocsi mellett elfog a sírhatnék, hogy szegényt hogy megnyomták. Érdekes mód az okozó kocsiban látszat sérülés kevés van. Én mondtam ugyan a srácnak, hogy szervízbe azért vigye el, mert az...hogy nem látszik, nem jelenti azt, hogy a 30-al belerongyolsz egy másik kocsiba, nem okoz a tiédbe kárt.

Most ott tartok, hogy szeretnék egy kocsit nyerni, vagy lottót....vagy mindkettőt. És most a két út amióta történt megtéve, arra lettem figyelmes, hogy hála az égnek nagyobb követésit tolnak mögöttem, amint olyan közel érnek, hogy meglátják a hátulját a kocsinak. 

Amúgy a karosszériás aranyos volt, mert ki kellett tőle tolatnom, és közben megfordulnom, mutatta, hogy menjek nyugodtan, még, még, majd kibukot belőle, hogy "csak bátran, a hátuljának már mindegy" :D na akkor szakadt ki belőlem, egy "gonosz vagy" megjegyzés, de talán az volt az a pont, hogy egy kicsit helyrébb rázódtam. 

 Nem tudom, miért viselt ez meg, azt leszarom, ha én vagyok a hibás...mert akkor tudom, hogy hülye voltam...de itt én mindent jól csináltam...és ez sem számít :(


AI-val leszedettem a rendszámot, amúgy úgy behajlott szegény rendszám....de a tolató kamera működik XD



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Amikor nem te vagy a hibás

 Ugye nagyjából 22 napja írtam, hogy mi van, ha az ember koccan. Úgy érzem azt akkor és ott jóval jobban kezeltem, mint a tegnapi dolgokat. ...