Egy kis cukiság ;)

 

A kép csak illusztráció

Már egy éve, hogy kocsival járok, kivéve persze a telet, amikor pár hétig buszoztam. Viszont én nagyjából általános iskola felső tagozata óta jártam busszal Nagyvenyim-Dunaújváros között, tehát azért a legtöbb sofőrt ismertem. Ha nem is névről, de arcról biztosan. Volt akiket kedveltem, mert biztonságosan vezetnek, és volt, aki egyrészt a jegyekkel folyton mahinált, másrészt nem igazán tartotta a sebesség határokat be, néha száguldozott. Amit ismerjük be kocsival se annyira menő, de amikor buszt vezetsz és mögötted még vannak 30-40-en akkor talán nem kellene állatkodni. Lényegtelen is, tehát a legtöbb sofőrt ismerem. 

Tegnap, amikor megérkeztünk Budapestről az állomásnál éppen akkor mentek el a buszok. Kocsival voltunk, úgyhogy pont nem figyeltem, csak arra lettem figyelmes, hogy a nagyvenyimi busz konkrétan előttem megáll és rám mosolyog a sofőr jelezve, hogy "megyünk-e vele, vagy sem", megráztam a fejem, mosolygott és ment tovább. De én olyan boldog voltam. A gesztus, hogy megállt volna, bár ott már nincs megállója (ott már helyi járatos megálló van), és felvett volna minket, ez tök aranyos ;) Úgyhogy tegnap mosolyogva vezettem haza, mert bár nem sok ez, de jól esik az embernek :)