Mint az őrültek háza komolyan. De komolyan...
Sajnos járkálnunk kell ebben az időszakban is a városba, mert sebészetre megyünk, relatív minden nap. A kórház környéke amúgy eleve necces terep, mert parkolót azt ne akarj, mert mind foglalt, amúgy meg próbálj ne útba lenni.
Tartom, hogy amúgy szerencsés vagyok, mert ma is nagyjából 3 perc várakozás után valaki elment és be tudtam parkolni. És míg vártam anyukámat, hogy végezzen a sebészeten, elmentem beváltani a kaparósainkat, és esélyt adni a lottón, a lottókat megvenni. Amúgy nagyjából addigra végeztem, mint anyukám (egész gyors volt).
Ez idő alatt áthaladtam a városháza előtti úton, és megcsodálhattam, hogy hányféle duda hang van, hányan anyáznak, és hányan mennek bele abba a kereszteződésbe, amit már akkor tudott, hogy nem tudja elhagyni, amikor sebességbe rakta a kocsit. Ebből okulva, inkább tettem egy kerülőt a városban, kicsit hosszabb, de szerintem sokkal nyugodtabb és sokkal kellemesebb és gördülékenyebb volt így. Kíváncsi leszek holnap mi lesz az utakon...remélem kevesebb ember.
Amit ilyenkor tapasztalok megfigyelőként:
- a gyalogosok nem foglalkoznak azzal, hogy amúgy 20 méterenként van zebra, ők random "átszaladnak" az úton. Te meg ne üsd őket el...
- A kresz és az elsőbbség kérdése "rugalmasan" értelmezhető: Értsd ezt úgy, hogy nekem van elsőbbségem, de ő azért kijön elém...mert ő csak így döntött, de ha én nekimennék, én vagyok a bunkó. Ma kerülgettünk kocsikat, akik annyira nem tökösek, hogy kivágjanak eléd, de annyira bunkók, hogy azért félig a sávodba legyenek, hogy amúgy ne legyen már neked egyszerű dolgod.
- Ha te beakarod tartani a szabályokat megnyomják a dudát, hogy menjé már. Kórháztól kifelé, stop tábla, meg zebra is. Meg is álltam, jelzem, hogy amúgy majd jobbra megyek. Bicajos leszáll a bicajról, befordul...én várom, hogy akkor menjen át...meg se mozdul, erre rám dudálnak. Magamtól is mentem volna, de vártam, hogy Lujza (mert nő volt), most akkor elindul, vagy örökre ott marad....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése